A prosztatagyulladás okai
Baktériumok, mint közvetett kórokozók
A prosztatagyulladás okozója lehet kórokozó, baktérium. Ilyenkor bakteriális prosztatagyulladásról beszélünk. Számos baktérium okozhat prosztatagyulladást. A gyulladást valójában ezen kórokozók elszapordása túlsúlya okozza. Ezek a baktériumok ott vannak a szervezetünkben alap esetben is. A baktériumok okozta gyulladás általában a heveny (akut) prosztatagyulladás. Az akut prosztatagyulladás együtt jár egy súlyos alsó húgyúti gyulladással és vérmérgezéssel (sepsis) is. A baktériumok iebben az esetben a prosztatában és az alsó húgyúti szervekben szaporodnak el jelentősen és bekerülnek a véráramba. A baktériumok okozta idült (krónikus) prosztatagyulladás általában az alsó húgyutak (húgycső, húgyhólyag, ondómirigyek) állandóan visszatérő gyulladásával jár együtt. Krónikus bakteriális prostatitis esetén a baktériumok a prosztata mirigyeiben hozzák létre a gyulladást, ezek a baktériumok a prosztata mirigyein belül elszórtan helyezkednek el .
A legtöbb bakteriális prosztatagyulladás hátterében Enterococcusok és Enterobacterica bakétriumok állnak. A baktériumok a normál bélflóra tagjai, vagyis szervezetünkben a vastagbelekben élnek. A leggyakoribb baktériumtörzs az Escherichia coli (E. coli), mely a bakteriális prosztatagyulladások 67-85%-ért felelős. A további 5-15%-ért a következő kórokozók a felelősek:
-Pseudomonas aeruginosa,
-Serratia spp,
-Klebsiella spp,
-Eneterobacter aerogenes.
A baktériumok elszaporodásáért számos tényező felelős. Egyes baktériumok felületén növekedő kapaszkodó szálak (P-fimbria) a vizeletelvezető rendszer nyálkahártyájának felszínén a baktériumok számára könnyű megtapadást tesz lehetővé. Ezek a kapaszkodó szálak a prosztatában történő szaporodást is elősegíti. A baktériumok a prosztata kivezetőcsöveinek mélyén tapadnak. A szervezet védekező rendszerét úgy játszák ki a baktériumok, hogy összetömörülnek és ún. biofilmeket képeznek. Ezáltal még antibiotikumok alkalmazása mellett is túl tudnak élni.
Egyéb baktériumok előfordulása és kóroki szerepe kétséges a prosztata gyulladásában, mint például a Chlamydia, Corynebacterium, Staphylococcus, Ureaplasma. Más ún. nem vagy nehezen tenyészthető baktériumok szerepe is felmerül a prosztatagyulladás kialakulásában, de ezt sem sikerült még egyértelműen bizonyítani.
Kockázati tényezők, melyek elősegítik a baktériumok elszaporodását a prosztatában:
- a prosztata mirigyeik kivezetőcsöveiből a visszafelé irányuló áramlás
- fitymaszűkület,
- bizonyos vércsoporttal rendelkező férfiak,
- anális szex,
- alsó húgyúti fertőzések,
- heveny mellékheregyulladás,
- hólyagkatéterezés és katéterviselés,
- húgycsövön keresztüli műtétek, különösen ha alsó húgyúti gyulladás is jelen van a műtét alatt.
Az is ismert, hogy a prosztata megváltozott működése és váladék elválasztása is a gyulladás kialakulását segítheti elő. Prosztatagyulladás esetén csökken a prosztata által kiválasztott váladékban a fruktóz, citromsav, savi foszfatáz, Cink, Magnézium, Kálcium szintje, és növekszik a lúgossága (pH), az LDH (laktát-dehidrogenáz) és egyes fehérjék szintje. A prosztataváladékban található baktérium ellenes anyagok szintjének csökkenése elősegítik a baktériumok megtapadását és elszaporodását.
A vizeletürítés károsodása
Azok a szerkezeti és beidegzési változások, melyek a vizelet elzáródását és magas nyomású vizeletáramlást idéznek elő, szerepet játszhatnak a prosztatagyulladás kialakulásában. A húgycső kezdeti részén és a hólyagban kialakuló magasabb nyomás elősegítheti a vizelet ill. baktériumok beáramlását a prosztatába.
Prosztata kivezetőcsöveinek visszaáramlás
A vizelet és a baktériumok visszafelé áramlása a prosztata kivezetőcsöveiben a bakteriális és nem bakteriális prosztatagyulladás egyik legfontosabbnak tartott okozója. A húgycső felől a prosztatába áramló vizelet és baktériumok gyulladást idéznek elő és tartanak fenn. A prosztata felépítéséből fakadóan a prosztata széli része (perifériás zóna) sokkal fogékonyabb erre kivezetőcső visszaáramlásra (reflux). Számos kísérlet bizonyította már ezt a visszafelé áramlást és a baktériumok és egyéb anyagok beáramlását a prosztatába a húgycső felől.
A prosztatakövek összetevői olyan anyagok, melyek a vizeletben megtalálhatók, viszont a prosztata mirigyeinek váladékában nem. Ez is arra utal, hogy a vizelet beáramlása a prosztatába fontos szereppel bír a prosztata betegségeinek kialakulásában.
Kémiai gyulladás
Számos szakértő szerint a prosztatában kialakuló gyulladás egyik fontos elindítója a vizeletből a prosztatába jutó kémia anyagok keltette károsodás és gyulladás. Számos olyan anyagot sikerült már elkülöníteni, melyek feltételezhetően a prosztata gyulladásához vezet.
Lelki tényezők, mint okok
A lelki tényezőknek is szerepet tulajdonítanak a prosztatagyulladás tüneteinek kialakulásában és a tünetek erősödésében. Egyes szakértők kifejezetten olyan betegségnek tartják a prosztatagyulladást, melyet lelki tényezők jelentősen befolyásolnak és szabályoznak (pszicho-szomatokus betegség). A legújabb eredmények szerint annyi bizonyos, hogy a lelki tényezők befolyásolják a tüneteket és annak elviselését.
Immunrendszeri tényezők
A prosztata helyi önvédelmi rendszere a baktériumok által okozott gyulladás során aktiválódik. Heveny prostatitis során az antibiotikumos kezelést követően 6-12 hónappal a helyi immunrendszer már normál helyzetébe áll vissza. A heveny gyulladás során a PSA szint is enyhén megemelkedik, de antibiotikus kezelést követően 6 héttel már csökken.
Az immunrendszer megváltozásának szerepe lehet a nem baktériumok okozta prosztatagyulladásban is. A szervezet önvédelmi rendszer megváltozásának pontos részletei nem ismertek, de az biztos, hogy igen fontos változások mennek végbe, melyek a prosztatagyulladás tüneteinek kialakulásában fontosak.
Többtényezős keletkezés
Az eddigi ismerteink szerint a prosztatagyulladás kialakulás több tényező egymásra hatása során alakul ki. Számos az előzőekben felsorolt tényező lavinaszerű folyamatot indít el, mely végül a prosztatagyulladás kifejlődéséhez vezet. Az idült kismedencei fájdalom (CPPS) számos egymással szoros kapcsolatban álló folyamatok a felelősek. Többek között immunológiai, gyulladásos, idegi, endokrin komponens van a fájdalom hátterében.
